Miért pont szalagmikrofon? És mi is az egyáltalán?

Az ugye köztudott, hogy a két legelterjedtebb működésű a kondenzátor, és a dinamikus. A szalagmikrofon ebből következően nem a legelterjedtebb? Háhháá pedig az is lehetne, elvégre ez nem más, mint egy dinamikus mikrofon, csak picit más építőkockákból.

Amint a képen látható egy mágnes két pólusa között egy fém szalagot lengedez a nyári szellő. Illetve a hanghullámok. A lengedezés eredménye, pedig a kitéréssel arányos feszültség a tekercsben. Ezt tudják már az 1920-as évek elejétől, ekkor készült ugyanis az első darab. Walter H. Schottky  és Erwin Gerlach összefogásában. A későbbi években Dr. Harry F. Olson elkezdte továbbfejleszteni ezt a fajta mikrofont, indukciós, majd permanens mágnesekkel, és 1931-ben megalkotta az RCA PB-31 fantázianevű szalagmikrofont. Ez akkoriban új távlatokat nyitott mind a hagyományos, mind a broadcast hangtechnikában. Kiszélesedett a frekvencia átvitel, és a mikrofon hangja olyan tiszta és természetes volt, hogy lepipálta az összes akkori kondenzátor mikrofont.

Miért nem lett mégsem annyira elterjedt?

Nos kezdjük például a kis jelszinttel. Bizony sokkal-sokkal kevesebb jön ki belőle mint egy lengőtekercses dinamikus mikrofonból, mert ugye a szalag eléggé kicsi, hogy kellően érzékeny legyen. Ezen persze lehet segíteni transzformátorral, de úgy a nagy jelszint mellé nagy impedancia is társul. Manapság okos elektronikával optimális megoldásokat lehet létrehozni, de régen ez nem volt olyan egyszerű. A másik a sérülékenysége. Ezt az érzékeny szerkezetet igen könnyű tönkretenni. Egy asztalon elborulás is vissza nem fordítható károkat képes okozni, míg a  masszívabb felépítésű dinamikus társak bírják a strapát. Vagy, hogy még tovább menjünk egy erőteljesebb léghullám (lábdob belsejében keresendő) simán kiszakítja a szalagot a mikrofonból, aztán lehet énekelni, hogy elfújta a szél...
Továbbá hosszas évek alatt a szalag megnyúlhat, és szeretett mikrofonunknak változik az átvitele.

Ha már az átvitelnél tartunk. A felépítéséből adódóan jól látszik, hogy alaphelyzetben a szalagmikrofonok 8-as karakterisztikával rendelkeznek. Ennek köszönhetően rádiókban, és stúdiós interjúk során kedvelték őket, hiszen nem kellett ide-oda mutogatni vele, hanem egy asztal közepén szépen álldogált míg beszélgettek a műsorban.

A Shure 1952-ben készítette el első szalagmikrofonját Model 300 típusjelzéssel. Aztán nagyon nem sok minden történt, a 80-as évektől egyre kevesebb szalagmikrofont gyártottak, mert inkább a lengőtekercses változatokra koncentráltak, de 2009-ben visszatértek a dinamikus mikrofonok ezen fajtájához.

 
És most tökéletesítették a technikát, hogy masszívabb konstrukcióba csomagolják a szalagmikrofonok utánozhatatlan hangját.
Két új modell látott nemrég napvilágot. Mindkettőben igyekezték kiküszöbölni a két leggyakoribb halált hozó tulajdonságát a szalagmikrofonoknak. A sérülékenységet, és a szalag megnyúlását. A szalag jelen esetben Roswellite™ * anyagból készült. Alakemlékező, és hosszú hosszú ideig nem felejt, a megnyúlásnak tehát vége, és a szakadás is nehezebb, az anyag felépítéséből adódóan. Ezen pozitív tulajdonságok mellett pedig a szalagmikrofonok páratlanul részletes átvitele is jelen van. Emellett a kimeneti jelszintet az SM57, és SM58-as modellekhez igazították.

KSM313

A KSM313 kihasználja a 8-as karakterisztikát, mégpedig egyedülálló módon. Egy "Dual-Voice" mikrofon. Ez azt jelenti, hogy a főirányú, és a hátsó irányú frekvenciaátvitele más a mikrofonnak. A hamisítatlan szalagmikrofonos hangzás megvan, de bizonyos magasabb frekvenciák egy kicsit el vannak kenve. Ezzel szelídíthetőek meg a hegedű húrjának, a tenor szaxofonok, vagy a harsona éles hangjai. De amint megfordítjuk 180°-al a mikrofont, egyből csillogóbb lesz a hangszín.


KSM353

Ezzel szemben, a KSM353 teljesen szimmetrikus hangú mikrofon. Elölről, és hátulról is ugyanolyan az átvitele. Ez fontos, mert ezáltal a mikrofon még természetesebb, ami nagyon hasznos sztereó mikrofonozásban. Csillogó hangja van, nagyon hallani a magasakat, ahogy egy szalagmikrofonnál az normális. Ez egy kis pluszt ad, ami a kondenzátor mikrofonoknál is megvan, de eközben megmarad a bársonyos meleg hangzás, ami annyira jellemző a szalagmikrofonok hangjára.


Összegezve

Nem tudni még, hogy kis hazánkba mikor érkezik meg a szalagmikrofonok új generációjának két képviselője, de érdemes rájuk várni az biztos, mert a szalagmikrofonoknak van a legmelegebb, legteltebb, legteljesebb, legragyogóbb hangjuk, amit csak el tudsz képzelni.

Aki nem hiszi, hallgasson utána.

Köszönjük a képeket a Wikipédiának, és a Shurenak.

*A Roswellite™ anyagról részletesebben egy következő cikkünkben számolunk be. Aki addig nem bírja ki, az a www.shure.com oldalon utánanézhet